Ilsa J. Bick-Hamvak

Imádom a zombis-világvége történeteket. Van bennük valami, amiért akarom, hogy részese legyek (persze, ha megkapom, akkor meg visszasírom a régi, normális világot). Lehet gondolkodni azon, hogy abban az élethelyzetben én mit csinálnék. máshogy.

Történik valami, amit csak találgatni tudna a szereplők, érdekesen megfogalmazva a lehetséges válaszokat, lehetőségeket. A gyerekek felnőnek, és meg kell tanulniuk felnőttként gondolkodni, cselekedni, ha túl akarnak élni. Élelem keresés, menedék keresés és találás, küzdelem a zombi-féle lényekkel, ölni és szembesülni a megválaszolhatatlannal és a visszavonhatatlannal. Az alapgondolat nem lenne rossz. De. Sajnos sok a de.

A történet nagyon jól indul, sőt, aztán valahogy belassul, ellaposodik. Mintha a lendület elfogyott volna. Hiányoznak tájleírások, az érzelmek leírása,lehetett volna játszani a múlttal, mesélni. Ha már visszanyerte a szaglását a főszereplő lánykánk, akkor lehetett volna mesélni az illatokról és a hozzá kapcsolódó emlékekről. Lehetett volna írni az ízekről, a megérzésekről, lehetett volna jobb, teljesebb, egészebb. Részletesebb lehetett volna a támadást, a vért, a borzalmakat. Lehetett volna többet és jobban írni a támadásokról (amikből szinte nem is volt, pedig egy ilyen zombis-világvége történetbe KELL ), de nem sikerült. (nem volt ötlet????) Kicsit több hasonló filmet, könyvet kellett volna nézni/olvasni. Szóvak erősen hiányos, pedig többet ki lehetett volna hozni belőle.

Egyéb problémák:

Tele lett megmagyarázhatatlan bakival.

19 éves VETERÁN (????) katona. Megértem én, hogy korban passzoljon a két főbb szereplő (szex meg ilyenek???), de erősen sántít.

A kislány olyan idegesítő, hogy két pofont azért lekevertem volna, ott marad a halott nagyapja mellett, aki nem halt túl szép halált. Nincs az a pénz, hogy ott maradjak...

Van biztos fedezék, elég kajával, lőszerrel, megfelelő fűtéssel,védelemmel, körülménnyel és TÉLEN induljanak el csak úgy a vakvilágban (ahol a gyerekeket nem szeretik, mert potenciális zombi-jelöltek), mert miért ne, végül is csak TÉL jön a mínuszokkal.

Sebvarrás:fingja nincs róla, aztán kiderül, hogy dehogynem, sőt! Ide neki egy műtőt, és szépen összefércel mindenkit.

Történt valamilyen bumm (magyarázat nincs, találgatás van, magyarázat is az író részéről, de nem túl kézenfekvő és logikus,)Mindenesetre senkinek semmi baja nem lesz, hogy felrobbant minden (?) a víz iható, a növények ehetők és minden állat végül is makk egészséges.

Illatok érzékelése. Hümm...ha írt volna emléket, hogy miért arra asszociál, mit miért érez annak és úgy, akkor érthető lett volna, íg viszont nem. Nagyon nem.

Gyerekeknek mindenki segít-a gyerekek veszélyesek le kell puffantani. Nos, akkor melyik???

filmes baki:ha a főhős megsérül, nincs súlyos sérülés. MINDENT túlél. Végül is. Végtelen mennyiségű vér van bennük, mindegy ennyit veszítünk, túlélünk...

Némi egyszerű trükk és nem annyinak látszunk amennyi vagyunk. És ehhez nem kell smink, póthaj, bot, satöbbi satöbbi. És még ötleteket is adok...

Szóval. Ha túllépünk ezeket, szarunk rá, nem figyelünk...egész jó történet. Volt már jobb is, élvezhetőbb is. Jobban meg lehetett volna írni. Sőt. Remélhetőleg a második rész jobban sikerül.

Olvasás élmény: 5/3

Honnan:könyvtár

Kiadó:Egmont-Hungary Kft.

Ár: 3800

Suzanne Collins - Éhezők viadala trilógia

Nos. Az első kötetet nagyon szerettem. A második elment. A harmadikat utáltam és a falhoz vágtam miután elolvastam. Tisztelem én a Könyvek Istenét, de nekem nagyon nem tetszett. Utáltam. 

Az első kötet hozott mindent, amit szeretek egy jó könyvben. Az érzelmek leírása tapintható volt, az illatok, a textúrák a szenvedés szintén. Milyen kegyetlen világ az, hogy gyerekeket küldünk harcolni és még élvezkedünk is rajta?!?Hát ilyen. Valahol, elég nyomasztó, előrevetítheti a jövőt. A mai világ annyira túlérzékelt, túlpörgős, hogy "kenyeret és cirkuszt a népnek!" sajnos előbb-utóbb valami hasonlót hozhat. Mert az embereknek "kevés" lesz a mostanában "kapott" valóságshow. Vér és szenvedés kell (és persze szex). Hát itt van.Gyerekek gyilkolják egymás, szórakoztatva az elitet. Azért harcolnak, mert őket húzták ki és azért őket, mert ha enni akarnak adni a családjuknak, akkor fel kell iratkozniuk újra és újra arra az átkozott listára. Aztán meghalnak. És csak egy maradhat, aki a szörnyű emlékek mellé elegendő táplálékot kap maga és  családja számára. Lesz élelme elég, de normális élete soha többé.

Kegyetlen játék. Kegyetlen sors.

Főhősök harcolnak. A világ ellen. Harcolnak azért, hogy maradjanak, vagy menjenek, csak magukkal törődve és hagyni éhen veszni a családjaikat, mert velük együtt már nem tudnának elmenekülni, túlélni. 

Katniss jó vadász. Szerethető lélek. Jól összepasszol Gale-lel, sőt, lelki szemeim előtt láttam, hogy igen, jó pár lennének. De nem. Egy Peeta nevű semmi-pasi lesz a választottja, de hozzá kell tennem muszájból. Mert kenyér és cirkusz kell a népnek. Meg érzelem (könnyek, szerelem, féltés stb.) Túlélés kulcsa a tapasztalat, a gyilkolni tudás. Összefogás, árulás, köpönyegforgatás. Szeretet. Szerelem-játszás, vagy őszinte érzelem? A túlélésért. Mikor azt hinnénk vége a játéknak, vége a színlelésnek, akkor rájövünk, nem, ez örökre szól a játék megy tovább, a viadalnak nincs vége. Folytatódik a játékon kívüli életbe is. 

Azt hiszik mehetnek arra, amerre akarnak élik az életüket, de nem. Újabb játék, a Sors kegyetlen játéka. Újabb viadal (Futótűz). még kegyetlenebb, még gonoszabb.A párbajok túlélői játszanak egymás ellen. Túlélték a borzalmat és újra részt kell venniük benne. Mert Katniss és Peeta túlélte a viadalt. Keresztbe tett a Nagy Testvérnek, a Kapitólium fejeseinek. Ez a viadal már nem arról szól, hogy bárki is túléljen. 

Nincs feloldozás, azt hitték egyszer, talán kapnak, de nem.Drogfüggők, italfüggők, szexfüggők. Az életük már sose lesz olyan, mint a viadaluk előtt. Nincs menekvés. Összeesküvés, menekülés, harc, háború. Lázadás. Az elnyomók fellázadnak. Nem tűrnek tovább. Egy kislány megmutatta nekik, hogy lehet másképp. Hogy lehet harcolni. És kell. 

Az elején zavaró volt, hogy na, mi van, ennyi van, semmi extra történet? Aztán lassan elkezdődik a viadal úgy a könyv felénél talán. Nem túl vastag könyv. Ha túllépünk azon, hogy miért nem olyan, mint az előző kötet, akkor nem olyan rossz. Sok gondolat, kevés cselekvés (harc.) Taktikázás a túlélésért. 

A harmadik kötet...nos...nem tudom. Nem szeretem. A Kiválaszott nem szól másról, mint egy halandó embert, hogy tegyünk a Nép Hősévé, az se baj, ha mártír lesz. Persze vigyázzunk rá, hisz' ő a zászló (célkereszttel a közepén). Annak ellenére, hogy 'ki' ő, nem jobb élete. Robot élet a robotok társadalmában. Valahol érthető, hiszen csak így lehet túlélni. Alkalmazkodni, beolvadni. A körzetek fellázadnak, háború tör ki. A tizenkettedik kerület megsemmisült. Gyenge háborús történet. Egy kis vér, egy kis bumm, egy kis szenvedés. Kicsivel több háborús drámát kellett volna nézni/olvasni. Gyenge eresztés. Mintha elfáradt volna az író. Összecsapott. Itt már nem lehet érezni az ízeket, illatokat. Csak leírás. Az istennek se választja azt a pasit, akivel összeillene. Szerintem. Nem, Peeta marad, mert közös a rémálom, ami nem akar elmúlni, megszűnni. (nem tudom mit eszik rajta, de hát mivel nem tudom beleélni magam Katniss helyébe így nem számít. 

Persze van itt áldozat és árulás is. Prim meghal, a hős tábornok áruló, az átkozott Snow elnök pedig meghal, de előtte azért megjegyzi, nem biztos, hogy ő mindenért a felelős. (nem árulom el mi minden történik itt, mégiscsak az utolsó kötet...)

Happy end nincs. Legalábbis nem olyan, amit szeretnének. A rémálmok maradnak, az emlékek szintén, kitörölhetetlenül ott vannak. A jövő talán szebb lesz, mindenki tanult az előzőek hibáiból. Vagy nem. Katniss és Peeta együtt. Lesz esküvő, lesz gyerek, lesz saját élet. Csak épp nem olyan, amiről hajdanán bármelyikük is elképzelte.

Olvasás élmény: 5/3

Honnan:saját példány

Kiadó:Agave

Ár: kb 3000Ft